"Egyszer megcsinálom a Caminot” – ezzel a gondolattal keltem fel egy áprilisi reggelen, aztán azzal feküdtem le, hogy végigjárom azon a nyáron. Persze nem gondoltam komolyan, lehetetlennek tűnt egy hónapon át 817 km-t sétálni több heti holmival a hátamon. Aztán találkoztam valakivel, aki már megcsinálta. Mesélt az útról, hasznos blogokat, térképeket linkelt. Lehozta a földre a sztorit. Ahogy néztem a tartalmakat és hallgattam az ismerősöm, rájöttem, hogy tartozom magamnak azzal, hogy megpróbálom. Sőt, igazából árulást követek el magammal szemben, ha valamilyen kicsinyes dologra hivatkozva megfutamodok. Kifogás mindig lesz, lehetőség meg akkor, amikor csinálok, úgyhogy csináltam.
Elkezdtem spórolni, megnéztem az összes vlogot, teszteltem a bakancsomat meg a lábamat Nagymaroson, végül pedig felszálltam egy Spanyolországba tartó repülőre. Aztán az lett a „nekem ez nem fog menni” dologból, hogy a 36 naposra tervezett túrát 28 nap alatt teljesítettem, félúton pedig „miért is ne?” felkiáltással a tengerparti útvonalról átmentem a nehezebb, hegyi ösvényre.
Nem mintha nem lett volna kihívás minden nap. Ha 40 km-t mész esőben, emelkedőn, és fogalmad sincs, mennyi van még hátra, akkor normális, hogy egy ponton fel akarod adni. Normális, hogy belerúgsz a hátizsákodba, hogy megkérdezed magadtól, mi a francot keresel itt. De pár perc után ráeszmélsz, hogy totál egyedül ácsorogsz egy hegyen és nemsokára besötétedik, szóval nem igazán van időd olyan hülyeségekre, mint a kétségbeesés. Úgyhogy hagyod a hisztit, és mész. Mert muszáj. Aztán az első kanyar után házakat látsz meg: beérsz a településre. Csak egy kilométerre voltál a céltól akkor, amikor leginkább fel akartad adni. Abban a pillanatban nemcsak azt hiszed el, hogy mindenre képes vagy, hanem arra is rájössz, hogy nincs abszurdabb dolog, mint megijedni a kihívásoktól.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
